2001
MEDGYESSY PÉTER ÉS KUNCZE GÁBOR
Farkasházy Tivadar: Tavaly egy volt miniszterelnök levelét olvasták fel, 1993-ban két jövendő miniszterelnök volt a vendégem, és nem bírok ellenállni a kísértésnek, hiszen itt van a sátorban valaki, aki jövőre nagyon könnyen, illetve nem is olyan könnyen, miniszterelnök lehet. Medgyessy Péter válaszolna néhány kérdésemre? (feljön) Legutóbb, amikor találkoztam Orbán Viktorral, nem tudtam, hogy emlékezik-e a feleségemre, zavartan álltam és összecsaptam a bokámat: miniszterelnök úr! Mire kedvesen hozzám fordult: régebben nem tegeződtünk? De ezután végig infinitivuszban beszélt velem, én is, s mint két néger törzsfőnök társalogtunk egymással, jönni, menni, ülni, állni. Tehát az első kérdésem: ha nyer, tegeződni vagy magázódni fog azokkal, akiket eddig tegezett?Medgyessy Péter: Majd javítom az angolomat addig.
Farkasházy Tivadar: És én a magyarommal? Tegezhetlek Önt? Még egy fontos kérdés, ha bejön, állni kell vagy ülni?
Medgyessy Péter: Nem is tudom. Lehet, hogy lesz, akinek ülni.
Farkasházy Tivadar: Én állok! Mit szól hozzá, hogy Bocassának is volt állítólag Becsületrendje, s Mobutunak is.
Medgyessy Péter: Emlékeim szerint Bocassa császárnak furcsa dolgok voltak a hűtőszekrényében, nekem ezek nincsenek.
Farkasházy Tivadar: Mi lenne, ha még valakit a színpadra szólítanék, mondjuk Kuncze Gábort. (feljön) Képzelje el, képzeld el...
Kuncze Gábor: Tegezzél nyugodtan.
Farkasházy Tivadar: Képzeld el, hogy Medgyessy Péter, Medgyessy Péter...
Kuncze Gábor: Jézus Mária!
Farkasházy Tivadar: Én pedig ebben a pillanatban Orbán Viktor. Hova állsz, egyenlő távolságra?
Kuncze Gábor: A két mikrofon eleve meghatározza a pozíciót.
Farkasházy Tivadar: Kérsz egy harmadik mikrofon? Vagy jó ez? (centit vesz elő a zsebéből)
Kuncze Gábor: Nem kell. (Medgyessy mellé áll)
Farkasházy Tivadar: A lóversenyen hozzám lépett egy tippszter: Farkasházy úr, az első futamban tutti a hármas. Bejött a négyes. A másodikban ismét jön: a hatos a célban van! Nyert az ötös. A harmadikban: most drótozta a zsoké, a kilencesre tegye minden pénzét!, Bejött a hármas. A negyedik futamban nem jön, csak az ötödikben, Farkasházy úr... Mondom, az előző futamban hol volt? Azt mondja: semmi jó tippem nem volt. Ezt azért meséltem el, mert Medgyessy Péternek van egy tanácsadó irodája, így adsz tanácsokat?
Medgyessy Péter: Nem, én innen szedem a klienseimet, az ilyen típusú tanácsadói irodáktól.
Farkasházy Tivadar: Kuncze Gábornak adnál tanácsot és mennyiért?
Medgyessy Péter: Szerintem az orvosok sem szokták operálni a barátaikat.
Kuncze Gábor: Akkora bajban még nem vagyunk, hogy orvosra lenne szükségünk.
Farkasházy Tivadar: Nem zavar, hogy Kuncze Gábor magasabb nálad?
Medgyessy Péter: Nem, engem nem zavar, ha valaki magasabb. Az se zavar, ha sokkal alacsonyabb. Remélem, őt sem fogja zavarni.
Kuncze Gábor: Engem az zavart egy darabig...
Farkasházy Tivadar: A mackós termeteddel nagyon szépen festesz Medgyessy mellett, de maradva az állathasonlatoknál, nem jut eszedbe egy anekdota, amikor a kisegér és az elefánt megy át a hídon és odafordul a kisegér az elefánthoz: hallod, hogy dübörgünk?
Kuncze Gábor: Erről nekem eszembe jut egy másik. Az egérke szeretne megnősülni, mert azért mégiscsak ideje, és hát jár körbe az erdőben, odamegy a zsiráfhoz: zsiráf kislány lennél a feleségem? Én, a tied? Ne viccelj, én a magas, négy méteres, szó sem lehet róla. Odamegy az oroszlánhoz: oroszlán kislány, lennél a feleségem? Én, az állatok királyának a párja, a te feleséged? Ne viccelj már. És ez így megy, végül odaér az elefánt kislányhoz: Elefánt kislány, lennél a feleségem? Az elefánt kislány azt mondja, szürke, szürke, nagy fülű, nagy fülű, vékony farkú, vékony farkú, és igent mond. Nagy dínom-dánom, esküvő, nászéjszaka. A varázs hamar elmúlik, egérke reggel felébred, asszony, kávét! Az elefánt nem érez semmit persze, asszony, hát kávét! Elefánt megint nem érez semmit, amikor már rugdalni kezdi, hogy asszony, hozz már egy kávét! Meg sem mozdul az elefánt, mire azt mondja: úristen, egyetlen éjszaka halálra keféltem és a hátralévő életemben áshatom a sírját. Na, most én azért így sem szeretnék járni velük.
Farkasházy Tivadar: Egy Jáksó László veszett el Önben. Nemrég írtam egy könyvet, a címéről csak annyit, hogy hét autóm volt, hét lakásban laktunk az Újlipótvárosban, hét általános iskolába jártam, egy hetedik című műsorban a hetedik helyen ülök és így tovább. Miért mondom ezt a sok hetes számot? József Attilát is nagyon szeretem, ez a kedvenc versem tőle, a Hetedik. Miért mondtam ezt?
Kuncze Gábor: Direkt nem tudom a választ.
Farkasházy Tivadar: Még hozzáteszem, hogy anyámnak a lóversenyen a négy-hét volt a szerencseszáma, ezt játszotta oda-vissza.
Kuncze Gábor: Jó, tudom, csak nem akarom föladni a labdát.
Farkasházy Tivadar: Elfogytak az SZDSZ-ben az elnökök és most egy új sorozat kezdődik? Engem az egész dolog egy vidámparki játékra emlékeztet, tiszta lökd meg a kecskét! De soha nem billen ki a feneke annak az illetőnek ott felül.
Kuncze Gábor: Ez most egy helyzet, amivel én ezt tudtam kezdeni, amibe most belekerültem és ehhez képest a te kecskéd nem érdekel.
Farkasházy Tivadar: Van egy nagyon rossz hírem, Suchman vacsorára kecskét főz. Úgy hogy kérdezd meg, miből eszel, mert lehet, hogy egy kolléga. Még egy kérdés Kuncze Gáborhoz, egy nem létező parlamenti bizottság nevében, mert ugye ilyenek nincsenek évek óta, hogy tud elszámolni az elmúlt fél évvel, mit csinált?
Kuncze Gábor: Nagyon nehéz munkát végeztem, ami egy politikus számára embert próbáló feladat. Hat hónapon keresztül tudtam hallgatni.
Farkasházy Tivadar: Mindkettejüket egy kicsit kakukkfiókának érzem a pártjukban. Nem tartoznak a kemény maghoz, ha egyáltalán van ilyen. Sokan el tudnák Önöket fordítva is képzelni. Önök is?
Medgyessy Péter: Én ezt teljesen jogosnak tartom, mert azt gondolom, hogy szinte már csak én nem voltam az SZDSZ elnöke.
Kuncze Gábor: Most ezek után én meg már el tudom képzelni Medgyessy Pétert fordítva.
Farkasházy Tivadar: Melyikük fogad el tanácsot Katitól?
Medgyessy Péter: Én mindig elfogadok Katitól tanácsot, ha a Kuncze Kati mond valamit, azt én mindig elfogadom.
Kuncze Gábor: Ezzel én is így vagyok. Megint egy probléma persze, hogy teljes nézetazonosság van köztünk a tekintetben, hogy mind a kettőnk feleségét Katalinnak hívják, de külön indulunk.
Medgyessy Péter: Itt biztos nem lesz tandem.
Farkasházy Tivadar: Kuncze Gábortól fogja-e mondani a kampányban, hogy ami itt van, az nem közbiztonság?
Kuncze Gábor: Nem, ezt meghagyom annak, aki ezt mondta, egyébként, ha figyeljük az eseményeket, akkor lassan megint mondhatná. Nem biztos, hogy olyan, hogy úgy mondjam letaglózó sikert érne el vele, mint az előző alkalommal, de kísérletet tehetne.
Farkasházy Tivadar: Egy régi történetet felelevenítenék az első médiahajóról. Orbán Viktort kérdezték az SZDSZ-Fidesz koalícióról a 94-es választások után, és elmondott egy történetet, hogy ez olyan volt, mint amikor a törpék mennek a bányába, ezt a hasonlatot használta, és a Kuka a Morgó hátába vágja a csákányát, mire a Morgó hátrafordul: ez vicc volt vagy komoly? Komoly. Azért, mert viccnek nagyon hülye vicc lett volna. Mire Horvát János odafordult Kuncze Gáborhoz, hogy mi erről a véleménye és te azt mondtad, hogy ebből az a tanulság, hogy máskor az ember ne menjen törpékkel a bányába. Természetesen én egy távollevőt soha nem bántok, és megfordítom a dolgot. Úgy érzem, hogy most ti vagytok a törpe. Jóváhagyólag tudomásul veszed?
Kuncze Gábor: Meglátjuk. Meglátjuk.
Farkasházy Tivadar: Jó, akkor gyorsan menjünk a törpevonalon tovább, de a magassági dolgokat hagyjuk, melyik a kedvenc törpétek a hét közül?
Kuncze Gábor: Vidor.
Medgyessy Péter: Én a Hófehérke nevű törpét szeretem a legjobban.
Farkasházy Tivadar: A szakértelmét azt hiszem, senki nem vitatja, de talán azt gondolják, hogy még nem bizonyosodtak meg a győzni akarásáról. Esetleg, ha nem sikerül jövőre...
Medgyessy Péter: Tessék?
Farkasházy Tivadar: Szóval, esetleg ha nem sikerül, akkor...
Medgyessy Péter: Nem értem.
Farkasházy Tivadar: Az az én rovatom. Tehát, mint Charles Camillával itt fog sétálni évtizedekig trónörökösként?
Medgyessy Péter: Hogy mondta a Gábor, hogy az ige megtestesül, úgyhogy én még mindig nem értem.
Farkasházy Tivadar: Jó, akkor hagyjuk Charlest. Ha győz a pártjával, ki kell cserélni a noteszt?
Medgyessy Péter: Nem, elég a régit elővenni szerintem.
Farkasházy Tivadar: Ha már lemúmiázták, melyik múmia szeretne lenni?
Medgyessy Péter: Hát már az vagyok, ha jól értem. A Tutenkámen szeretnék lenni, mert az nagyon sok jót csinált a gazdaságban, meg még most is emlékeznek a nevére, tudják, hogy ki volt. Elég szép felesége volt neki, Nofretete, úgy hogy tulajdonképpen ez nekem teljesen jó.
Farkasházy Tivadar: És ha győz, akkor esetleg az lesz a múmia bosszúja? Egy madáchi mondatot idéznék, mi a véleménye róla: milliók egy miatt.
Medgyessy Péter: Milliók? Milliárdok!
Farkasházy Tivadar: Kokó helyében mit tennének? Ugye Orbán Viktor azt üzente, hogy folytassa, már most ha Önök is ezt tanácsolják, akkor ugyanaz lesz, mint az olimpiával, hogy az MSZP csatlakozik az Orbán Viktor ötletéhez: Mint többszörös pénzügyminisztert és mint volt sportért felelős belügyminisztert kérdezem, az olimpiáról és Kokóról.
Kuncze Gábor: Ami a Kokó ügyet illeti, az inkább egy szakmai kérdés, de amennyire én meg tudom kívülről ítélni, nem kellene folytatnia, az ő pályafutása egyébként szép anélkül is, hogy még egy ilyen vereségbe, üzleti meg egyéb megfontolásokból bele lehetne vinni. Az olimpia az más, annak lelkes híve vagyok. Már akkor is az voltam, amikor azt mondta Orbán Viktor, hogy 2012-ben megrendezhetnénk. De hát azóta Deutsch Tamás mondta, hogy akár 15 hónap múlva is 12 sportágban olimpiát tudnánk rendezni. Ez egyrészt közelebb hozza az eseményt, már ezért is sokkal jobban támogatom, másrészt most június van, 15 hónap múlva éppen tél lesz. Ez a téli olimpia azért jó, mert már azt is megelőzhetnénk vele, aki egyébként rendezni akarná, el is képzeltem Deutsch Tamást, amint mondjuk a síkos fővárosi utcán a tízméteres hanyattesésben világcsúcsot javít. Egyébként ebben a formában, ahogy fölvetették, meg ami akörül keletkezett, egy nagy blöffnek tartom.
Medgyessy Péter: Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy azt a pénzügyminisztert sajnálom, aki akkor lesz majd funkcióban.
Farkasházy Tivadar: Lehet, hogy Ön nevezik ki!
Medgyessy Péter: Olyan sokáig leszek miniszterelnök? A Kokónak pedig én nem üzengettem, levelet sem írtam, én megmondtam neki személyesen. Hogy folytassa.
Farkasházy Tivadar: Szövetséget ajánlott a kongresszuson. Demszkyvel szólva ószövetséget vagy újszövetséget?
Medgyessy Péter: Én egy vadonatúj szövetséget szeretnék ajánlani. Ilyen eddig még nem volt, az utóbbi időben legalábbis biztos nem.
Farkasházy Tivadar: A szabad demokratákat szövetségnek hívják. Mi a véleménye erről az ajánlatról?
Kuncze Gábor: A szabaddemokratákat tényleg szövetségnek hívják. Na jó...
Farkasházy Tivadar: A Szövetség utcában van egy kórház is, hát ne menjünk ezen a vonalon...
Kuncze Gábor: Szóval egyszerűen, amióta itt ez a kis helyzet lett körülöttem, aminek ugye a végleges eldöntése persze majd július elsején lesz, azóta ugrik rá mindenki erre a kérdésre, meg erre a témakörre, miközben mindenkinek a fejében van róla természetesen valami, csak azt akarja, hogy rohanni előre, beszélni a dologról, szóval annyiszor kérdezték már tőlem, hogy mikor találkozom Medgyessy Péterrel? Úgy hogy én tartok egy most egy sajtótájékoztatót. Hölgyeim és Uraim, először is köszönöm szépen, hogy ennyien megtisztelték érdeklődésükkel az SZDSZ sajtótájékoztatóját, ez máris jelzi a felénk irányuló érdeklődést. Nos, a mai napon Medgyessy Péterrel találkozót bonyolítottunk le. A találkozóra a büfé ablak előtt került sor. Medgyessy Péter sört fogyasztott, én ezzel nem értettem egyet, a helyzetet ennél keményebbnek ítélem, ezért pálinkát kértem. Miután az első találkozót elsősorban kapcsolatfelvételnek szántuk, ezért csak érintőlegesen beszéltünk arról, hogy esetleg ebédelhetünk együtt, úgy ítéltük meg azonban, hogy az első fogást külön-külön választjuk majd ki. Egyáltalán nem zárkóztunk azonban el az elől, hogy a második fogásról kölcsönösen lemondjunk egymás javára. Ugyanakkor azonban úgy láttuk, hogy ezt nem most kell eldönteni, hiszen még azt sem tudjuk, hogy mi van az étlapon. Egyelőre csak abban kellett egyetértenünk, hogy tudunk-e együtt ebédelni. Tudunk.
Medgyessy Péter: Ebből a sok fogásból azért egyet lehetett látni, hogy a Gáboron nincs fogás.
Farkasházy Tivadar: Akkor egy könnyebb fajsúlyú kérdést. Horn teniszezik, Orbán focizik, Kuncze kosarazik, Dávid Ibolya átúszta a Balatont. Ezt azért mondom, mert Medgyessy Péter úszik. Ibolya után, milyen produkciót...
Kuncze Gábor: Ha most azt mondod, hogy tudsz vízen járni...
Medgyessy Péter: Nem, én egy vallomással tartozom. Az Ibolya jobb nálam mellben.
Farkasházy Tivadar: Nemzeti kiegyezést szorgalmazott kongresszusi beszédében. Kossuthot és Széchenyit sokan ismerik ebben az országban. Deákot kevésbé.
Medgyessy Péter: Igen, Deák érdekes módon lett híres ember. Ugye nem akasztották fel, nem négyelték, nem küldték el az országból, Deák egyszerűen csak üldögélt azt hiszem Az angol királynőhöz címzett fogadóban, üzengetett a Habsburgoknak, és aztán egyszer csak azon vette észre magát, hogy egy nagyon bölcs ember lett. Hát ezt kéne utána csinálni. Ja, és még egy, közben felépült egy főváros.
Farkasházy Tivadar: Milyen filmeket láthatunk 2002 és 2006 között?
Medgyessy Péter: Hát rólam akkor sem fognak szólni a filmek, ha miniszterelnök leszek, ezt meg tudom ígérni. Rólad igen?
Kuncze Gábor: Nem is nézném meg egyébként. Azt gondolom, nem olyan rossz ötlet azért ez az imázsközpont azzal a kis négymilliárddal, mert szerintem az is imázs, ha vannak jó filmek, meg jó előadások, meg jó regények. Úgy hogy majdnem eltalálták a fiúk. Már csak egy lépés hiányzik tulajdonképpen. A költségvetésben úgy is ott van ez a zsozsó. Másra ők nem akarták fölhasználni. Meg kell fogni az egészet és egy az egyben átrakni a filmszakmába, hogy tényleg készüljenek belőle továbbra is filmek, csak a főszereplő változzon...
Farkasházy Tivadar: Itt ül Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Gothár Péter, Jeles András és úgy tudom, hogy ráérnek mostanában. Ön hány millió magyar miniszterelnöke kíván lenni? Antall József lélekben 15 milliót mondott, Horn Gyula 10-et...
Medgyessy Péter: Én egyet tudok csak, hogy nem szeretnék kétszer öt miniszterelnöke lenni.
Farkasházy Tivadar: Azóta új szelek fújnak. Orbán legutóbb a nemzeti egység megteremtéséről beszélt.
Medgyessy Péter: Igen, árokásás közben az embernek ilyen gondolatai támadnak.
Farkasházy Tivadar: Mit gondol, ezzel a franciás külsővel, bankári múlttal tud küzdeni a szegénység ellen, hihetően hangzik majd? Egyáltalán akar-e küzdeni ellene?
Medgyessy Péter: Ez már nem a tréfa kategóriája. Én emlékszem a saját gyerekkoromra. Nekem ennyi is elég ahhoz, hogy kedvem legyen küzdeni ellene.
Farkasházy Tivadar: És egyáltalán tudnak kolbászt tölteni?
Kuncze Gábor: Szóval, ez olyan dolog, mint Torgyán József attól kezdve volt Fradi drukker, amikortól politikus lett. Orbán Viktor pedig attól kezdve tölti a kolbászt, amikortól a Happy End betöltötte a kazettát a filmfelvevőbe. Most egy faluban élek, ahol rendszeresen töltök kolbászt, csak ezt a kolbász ízének a kedvéért és nem azért, hogy utána a tele vízióban nézegethessem. Szerintem az a kolbász, amit az ember televízióban néz, az nem annyira ízletes.
Medgyessy Péter: Szerintem ez magánügy. Nekem fontosabb, hogy az emberek tudjanak tölteni kolbászt.
Kuncze Gábor: És kolbászból lesz a kerítés.
Medgyessy Péter: Kolbászból van. Csak megették már.
Farkasházy Tivadar: Két gyors kérdés a végén, az első egy matematikai. Polgár és Nyíregyháza között melyik a legrövidebb távolság?
Medgyessy Péter: Hát a görbe, az teljesen biztos.
Kuncze Gábor: Igen, ez persze ciklus kérdése, mert nincs baj a ciklusommal, hanem ugye az a helyzet, hogy annak volt egy nyomvonala, az előző időszakban szakértők kijelölték, aztán most elkanyarodott Debrecen felé, mert most arra van a Fidesz. Szóval, kéne valamit csinálni, mert különben csinál egy hurkot, és Kaposvár felé veszi, vigyázni kell!
Farkasházy Tivadar: Az utolsó kérdés. Két pont között a legrövidebb út az egyenes. És Önök között? (Medgyessy és Kuncze kezet fog) Kicsit kifordítva a dolgot, két egyenes között pont az út a legrövidebb.
TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS: SZEREZZÉTEK VISSZA
A MAGYAR NÉPNEK A PARLAMENTJÉT
Megígérhetem, hogy ha kormányra kerültök, lesz ám nemulass! És volt is ilyen már. Én annak a rendkívül közhelyes demokratikus elméletnek a híve vagyok, hogy a kisebbik rosszat kell választani. Nagyon örülök, hogy itt szembenézhettünk a kisebbik rosszal. Én lelkesen amellett vagyok, hogy válasszuk a kisebbik rosszat. Ez a kis különbség nagyon fontos lehet, mert igaz ugyan, hogy a demokratikus intézmények csak eszközök arra, hogy a nép, a mi esetünkben a magyar nép megvalósítsa azt, amit akar és én nem egészen vagyok biztos benne, hogy a magyar nép föltétlenül azt akarja, amit az általam föltételesen támogatandó kormány akar. De az biztos, hogy ha lesz egy ilyen kormány, amelyben szocialisták és liberálisok részt vesznek, talán még meg tudja menteni a pusztulásnak indult demokratikus intézményrendszert. Akármilyen gazdaságpolitikát vagy szociálpolitikát fogtok folytatni, ami nekem bizonyosan nem fog tetszeni, az biztos, hogy vissza kell hogy adjátok a magyar népnek a parlamentjét. Vissza kell, hogy adjátok majd szép lassan a magyar népnek az alkotmánybíróságát. Vissza kell hogy adjátok majd, amit segítettetek elvenni, a magyar népnek az ombudsmanjait. Vissza kell hogy adjátok a magyar népnek a szabad rádióját, a szabad televízióját, a szabad egyetemét, a szabad kultúráját, a független ügyészségét, a független jegybankját, a megbízható rendőrségét és így tovább. Akármi is lesz a szociális tartalma ennek a politikának, ez már önmagában nagyon nagy dolog lenne és nem is lesz könnyű.
Miért nem sikerült megvédeni ezalatt az eltelt két és fél év alatt, a magyar országgyűlést? Miért nem ment ki a magyar nép az utcára, hogy megvédje a parlamentjét? Többek között azért nem, mert ti nem mentetek ki a parlamentből az utcára. Ha kimentetek volna a parlamentből az utcára, akkor talán a nép is kiment volna az utcára, hogy megvédje az országgyűlését, mikor érezte volna talán, hogy az országgyűlésben, ha olyasmik is történnek, amit az emberek nem szeretnek, legalább némelyek komolyan veszik, hogy itt törvényeket hoznak a nyilvánosság előtt, és hogy nyilvános vitában dőlnek el az ország legfontosabb kérdései. Nagyon nem örülök annak, hogy sikerült minden különösebb ellenállás nélkül megszavazni a magyar országgyűlésnek a státustörvényt, amely Magyarországot a második világháború óta a legkomolyabb nemzetközi konfliktusába keverte bele. Ezt lehetett tudni előre. Minden szakember, minden kisebbségi és nemzetközi jogi szakember, minden politikai elemző megmondta előre, hogy ezt nem szabad csinálni. Az ellenzék legnagyobb pártja engedett a közhangulatnak, vagy a vélt közhangulatnak, vagy az ideiglenesen fennálló közhangulatnak és nem volt bátor. Hogyan akarjátok hogy a megfenyegetett, megijesztett és megtévesztett közvélemény bátran kövessen egy ellenzéket, ha ti magatok nem mutattok példát bátorságból? A bírálatot megkapjátok akkor is, ha kormányra kerültök. Óriási nagy baj van, mind a státustörvény-ügy, mind pedig az ombudsman-ügy világosan mutatja, hogy a kormányzat némi joggal gondolhatja, hogy rendkívül erős. Abban a pillanatban, amikor a blöffnek, a hamisságnak és az erőszaknak ilyen sikere van, olyan katasztrofális pedagógiai példát mutat ennek a népnek, ami nemcsak politikailag rontja el az ország helyzetét, hanem morálisan is. Az emberek azt gondolhatják, hogy ez a győzelem nagyon szépen kérem a "felelős tényezőket", szíveskedjenek eljárni abban az ügyben, hogy ez a dolog -az erőszak ott, a gyávaság itt- most már tényleg gyorsan abbamaradjon és nagyon kérlek benneteket, hogy a hátralévő néhány hónapban úgy viselkedjetek, ahogy szeretnétek, hogy mások is viselkedjenek, próbáljatok bátrak lenni, mert különben ebből az egészből nem lesz semmi. Hogy ha azt gondoljátok, hogy a Fideszt kell követni, mert a Fidesz a vezetője a közhangulatnak, és megtestesíti a nemzet véleményét, akkor veszíteni fogtok, és meg is érdemlitek.
LENGYEL LÁSZLÓ: EGY MONDAT A KIRÁLYSÁGBÓL
Előre mondom, hogy semmilyen fenyegetőt nem fogok a politikusokkal közölni, nem fogok prófétai dühvel kikelni gyávaságuk, korruptságuk, tisztességtelenségük és minden egyéb ellen. Azt gondolom, hogy nem az a feladat, hogy értelmiségiek újra meg újra felelősségre vonjanak politikusokat, és aztán elégedetten hazamenjünk, hogy ez is sikerült. Az első dolog, amit felkészületlenül, mert valóban meglepetésként ért, hogy Teddy ide belökött. Azt szeretném inkább kérni, hogy mintha kissé túl sokat foglalkozna önmagával a politikai és az értelmiségi elit. Ez azt is jelenti, hogy mintha túlságosan is elfoglalná az, hogy mi történik vele, mi történik az országban vele, az ő győzelmével vagy az ő vereségével, az ő állásával vagy az ő állástalanságával. Mi történik akkor, amikor éppen őt rúgják ki? Mintha kevésbé esne szó arról a sok milliónyi emberről, aki tényleg nem ment a Parlament előtti térre, de ennek nem az az oka, hogy nem állt a Parlament előtti téren Horn Gyula egy zászlóval, sajnos állt, borzasztó volt, hanem azért, mert nem a Parlament előtti téren való felvonulás jelenti a társadalommal, az emberekkel való törődést. Itt megszakadt egy párbeszéd, ezt a párbeszédet nem a Fidesz szakította meg. Ez a párbeszéd a társadalommal már bizony a Horn-kormány alatt is megszakadt. Itt utoljára, bármilyen furcsán hangzik, Bokros Lajos folytatott egy sok tekintetben negatív párbeszédet, de azt legalább világosan lehetett érteni. Megmondta, hogy mit akar, kiállt a térre és ott világossá tette, hogy erre megyünk, arra megyünk. Ezt értették. Ma senki nem érti, mivelhogy nincs párbeszéd, nincs, és ez az igazi nagy gond véleményem szerint, nem beszélget egymással az itt ülők csoportja sem. Nem folyik valódi beszélgetés. Információkat adnak át egymásnak. Megtudhatom, hogy kit neveztek ki kivé, kinek milyen zűrös ügye van, nem érdekel. Ha nem alakul át a politikai és a szellemi elit egymás közti kommunikációja beszélgetéssé érdemi kérdésekről, hogy a nyavalyában áll az egészségügy? Én Veér Andrással nagyon szívesen elbeszélgetek a politikusok lelkivilágáról, hogy sikerül-e Kövér Lászlót vagy nem sikerül föltámasztani, de valójában mi van pszichiátriai osztályokkal, mi folyik itt? Nem egy mellékkérdés. Mi van itt a szegényekkel, és nem általában. És tényleg, mi van a filmesekkel, és nemcsak az, hogy most éppen a Hídemberrel mi van. Én most nem is téged bántalak tudod jól Miklós (Jancsóhoz), az a kérdés, hogy mi ez a párbeszéd, amire várnak. Higgyék el, várnak rá. Az embert megszólítják, amikor a kocsiját tolja egy boltban, megszólítják és megkérdezik, hogy ki fog győzni? Nem azt kérdezik, hogy ki a jobb, ki fog győzni! Ez nagyon lényeges különbség. Mert a győztesre akarnak szavazni. Nem a jobbra, jobb nincs. Győztes van. Az majd adni fog nekem valamit, vagy ha rosszul szavaztam, elvesz tőlem valamit. Egy része a magyar társadalomnak föl sem fogja, hogy itt a felhő régiókban mik történtek. Ki a nyavalya tudja, hogy mi van az ombudsmanokkal, miközben lent az a kérdés, hogy lehet-e még valahova levelet írni? És valaki válaszol-e rá? Tehát az első, amit szeretnék kérni, beszélgessenek már el egymással, kicsit más dolgokról is, életről és halálról. Itt mellettünk emberek a depressziójukról beszélnek, de ezt ne nyafogásként fogjuk föl, itt most, ha végigszámolnánk, sokan lefordultak és belehaltak az elmúlt évtizedbe. Meglehetősen magányosan. Második, amit szeretnék javasolni. Gombár Csaba múlt héten megírta a barátságról, Barátaink címmel a dolgozatát. Gondolkozzanak el azon, kire számítanának üldözéses helyzetben? Vannak-e egyáltalán barátaik, vannak-e olyanok, akikkel együtt tudnának működni veszélyhelyzetben? Akik fölhívják őket akkor, amikor fél évig hallgatnak. Megkérdezik tőlük, hol voltál te fél évig? Amikor egy kórházi ágyon ülnek és várnak. Vannak-e barátaim, szóba állnak-e egymással, hogy megbuktak adott politikai vagy szakmai helyen? Hányan maradtak egy évtizeddel ezelőtti barátaik közül és kikre fognak számítani? Mert a megfélemlítés ezen alapszik, nem máson. Egymást félemlítjük meg. Tudjuk, hogy nem számíthatunk a másikra. Hogy meg kell gondolnunk, hogy addig vagyok barátságos és mosolygós, amíg hatalmon vagyok vagy potenciálisan hatalomra kerülhetek. Ha egy kicsit jobban néz ki a szocialistáknak, pillanatokon belül kiderül, hű de sok barátom van. Medgyessy Péter nagy valószínűség szerint az ölelő karokból ki se tud jönni. Legyen csak öt százalékkal lejjebb! Én láttam őket, voltak lejjebb, ezért tudom, hogy mit jelent ez. Látom mi az, amikor fönn vannak. A Köztársaság téren még a fán is lógnak, hogy bejussanak. Remélem, nem máson. Bízzunk benne. Igen. De ez a kérdés, ez a kérdés, hogy kire számíthatnál. Egyszer gyűjtsék össze önmagukban. Kire számíthatnának szakmában, van-e olyan, aki egy szakmából kibírta, és akire most is számíthatnának. Tehát a beszélgetés után a barátság, amire fölhívnám a figyelmüket. Nincsenek barátaik. Ideje volna begyűjteni. És az utolsó. Most én úgy gondolom, valószínűleg a Teddy jóslataihoz hasonlóan, nem fogom eltalálni, ezt éppen a Gazsi írta meg, hogy fordított Cassandra vagyok, tehát sohasem találom el az eredményt. Ma mindenesetre egy döntetlen helyzet van, és ezt ismerik, amikor merőn nézi egymást két ellenfél. Merőn nézik egymást és most azon túlmenően, hogy ez egy képi látványnak nagyon szép és a közönség nézi őket, amint meredten néznek, valójában az egész egy hihetetlen lélektani küzdelem. Tényleg azon múlik, hogy valaki lelkileg mit hisz el. És most az a baj, hogy nem tudom azt tanácsolni, amit Görgey Gábor mondott, hogy hát ki se mondjuk, hogy vesztésre állunk. Mert az a baj, hogy általában Magyarországon azok szoktak veszteni, akik elhiszik, hogy győztek. Horn Gyula elhitte, hogy győzött, akkorát bukott, mint egy ház. Amikor elkezdenek följönni, megszívják magukat, már kezdik elosztani a zsákmányt, már jövünk, hohó, már látom is, látom ott, most egyébként milyen jól lehet látni az összes fiatal demokratánál pontosan látom már az államtitkárság, ott már a helye megvan, tudja pontosan. Elkezd, fölszívja magát, na ebbe lehet megbukni. Tehát nem tudom, mitől féltsem jobban mondjuk a Szocialista Pártot, hogy ha elkezd növekedni, lehet, hogy az a rosszabb. Mert egy túlsúly, amely lehúzza, úristen, győztünk, már el van intézve, akkor hagyjuk a fenébe, hát túl vagyunk rajta, az ellenfél nem is létezik. Lehet, hogy jobb azt látni, hogy Orbán Viktor hiszi azt, hogy győzött. Nézzék meg, két hónapja lovagol a síkon. Megeresztett gyeplővel. Minden reggel kitalál valamit. Olimpiától a holdra szállásig. És holnap is ki kell találnia valamit, mert a győzelem az győzelmet szül. Lekaszaboltam már ma valakit? Még nem, akkor gyerünk! Előre! Na most ez, amikor elér egy pártot, ez megállíthatatlanul viszi a szakadékba. Na, ezért tehát azt tanácsolnám, ha győzelemre is áll ez az ellenzék, gondolkozzon el rajta, hogy mit csinál. Még mielőtt elosztaná az összes miniszteri tárcát önmagának, még mielőtt hihetetlenül beleszeretne önmagába, gondolkozzon el, hogy az önmagát szerető ember veszít leginkább. Ezért csak fölidézem a Fortinbras királyságából azt az egy mondatot: Királyom, mondja az udvaronc, el se tudom mondani, hogy mennyire szeretlek! Ne fáradj, mondja a király, tudom mire gondolsz, én is szeretem magamat! Ne szeressék magukat!
2015
Idén először nem csak egyéni hozzászólások voltak, hanem négy panelbeszélgetést is tartottunk. Amelyek főként azt járták körbe, hogy milyen válaszokat lehet adni a társadalom egyre nagyobb részének irracionális várakozásaira, s hogyan kellene felvenni a kesztyűt az ezeket mind hatásosabban meglovagló politikai szélsőjobb(ikk)al szemben.A HOZZÁSZÓLÁSOK VIDEÓI (4 ÓRA) A TALÁLKOZÓ KÉPEI
2014
Tizenharmadszorra igyekeztük - focihasonlattal élve - a túlsó térfélen tartani a labdát. Az ellenzék helyzetét nem lehet néhány óra alatt megoldani, így eleve társadalomtudósokat, civileket és szakpolitkusokat kértünk fel hozzászólónak. Délután pedig közgazdászvitát tartottunk a faluházban.A HOZZÁSZÓLÁSOK VIDEÓI (5 ÉS FÉL ÓRA) A TALÁLKOZÓ KÉPEI
2013
Évtizedes szünet után éledt újjá a Szárszói Találkozók sora. Most első ízben nem csupán néhány hozzászólás leiratát tesszük közzé, hanem a három és fél órás tanácskozás teljes felvételét.A HOZZÁSZÓLÁSOK HANGFELVÉTELE A TALÁLKOZÓ VIDEÓI A TALÁLKOZÓ KÉPEI
2003
A Szárszói Találkozók csúcspontja kétségtelenül az a beszélgetés volt, amelyben hazánk három 80 és négy 90 év feletti nagyja beszélt arról, mit vár a jövőtől: Faludy György, Fejtő Ferenc, Göncz Árpád, Habsburg Ottó, Jancsó Miklós, Kosáry Domokos és Méray Tibor.A HOZZÁSZÓLÁSOK LEIRATA A TALÁLKOZÓ KÉPEI
2002
Furmann Imre szellemi cölöpöket gyűjtött össze, Lengyel László pedig arra figyelmeztetett, hogy a négy év múlva következő választást nem a ciklus végén lehet elbukni, hanem az elején.A HOZZÁSZÓLÁSOK LEIRATA A TALÁLKOZÓ KÉPEI
2001
Medgyessy Péter és Kuncze Gábor kettőse bebizonyította, hogy két egyenes között pont az út a legrövidebb, TGM előrevetítette: "ha kormányra kerültök, lesz ám nemulass!", Lengyel László pedig Fortinbras királyságából merített.A HOZZÁSZÓLÁSOK LEIRATA A TALÁLKOZÓ KÉPEI
2000
Nyolcadszor Szabó Iván elmesélte nekünk mivel tölti napjait egy nyugdíjas olajszőkítő, mindezt állva tette, mert mint mondotta: "ülni még ülhetek". Farkasházy Tivadar pedig itt tette fel azóta elhíresült kérdését: Miért kommunistázol?A HOZZÁSZÓLÁSOK LEIRATA A TALÁLKOZÓ KÉPEI
1999
Farkasházy Tivadar beköszönt, Furmann Imre elmondta, hogy kerüljük el a csigákat, mert veszedelmes állatok, Demo és Krata (azaz Gerő András és Pető Iván) széthúzott, majd összefogott, Kéri László Stumpfot várta volna egy kettősre, Vitányi Iván pedig inkább maradt pesszimista.A HOZZÁSZÓLÁSOK LEIRATA A TALÁLKOZÓ KÉPEI
1998
Tamás Gáspár Miklós Fideszmagyarokrul szóló felszólalását olvasva az embernek az az érzése támad, hogy akár 15 évvel később is elmondhatta volna.A HOZZÁSZÓLÁSOK LEIRATA A TALÁLKOZÓ KÉPEI
1997
Heller Ágnes sok hasznos tapasztalatot osztott meg velünk, hogyan is vélekednek a világban arról, hogy milyen aránya legyen a jóléti államnak és a szabadpiaci társadalomnak. Szabó Iván a politika, ideológiamentesség és pragmatizmus témakörét boncolgatta.A HOZZÁSZÓLÁSOK LEIRATA
1996
Bródy András az elitek átrendeződéséről tartott felszólalása még ma sem vesztett aktualitásából, és évtizedes távolból talán még érdekesebb. Lengyel László az értelmiségi elit kételyeit foglalta össze röviden, de velősen.A HOZZÁSZÓLÁSOK LEIRATA
1995
A harmadik találkozón hangzott el először Gerő András és Pető Iván Demo és Krata kettőse. Utánuk pedig Vitányi Iván beszélt arról, hogy a belgák ideje lejárt, és ha felülről vezéreljük a dolgokat akkor "baszhatjuk az egészet".A HOZZÁSZÓLÁSOK LEIRATA
1994
Este, amikor az egész napos szemerkélés után, már alig maradt olyan vendég, aki ne didergett volna az átnedvesedett ruhájában, Faludy Gyurka egyszercsak kiült egy székre a diófa alá, és elkezdett mesélni...FALUDY "MESÉJÉNEK" LEIRATA A TALÁLKOZÓ KÉPEI
1993
Az első találkozón (amelyen vendégünk volt többek között Orbán Viktor is) még több szekcióban folyt a vita. Mi a gazdasági pódiumbeszélgetés egy részletét elevenítjük fel, amelyben Petschnig Mária Zita provokálására három korábbi-későbbi pénzügyminiszter válaszolt, sorrendben: Kupa Mihály, Medgyessy Péter és Békesi László.A HOZZÁSZÓLÁSOK LEIRATA A TALÁLKOZÓ KÉPEI